87 cikk rendezése:
1. cikk / 87 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
2. cikk / 87 Alvállalkozók bevonása
Kérdés: Ajánlattevőként szeretnénk ajánlatot benyújtani egy önkormányzati tenderen. Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be, mert ez a tárgyalásaink eredményétől függ. Elegendő lehet az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
3. cikk / 87 Felelősségbiztosítás építési beruházásnál
Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
4. cikk / 87 Jóteljesítési biztosíték kikötésének lehetősége alvállalkozónál
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?
5. cikk / 87 Hiánypótlás más árfolyam alkalmazásával
Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?
6. cikk / 87 Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés
Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
7. cikk / 87 Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben
Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
8. cikk / 87 Üvegkapu használatának kötelezettsége
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
9. cikk / 87 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
10. cikk / 87 Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben
Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?