Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő önállóan megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vevő döntés meghozatalához. Nem tartható tárgyalás, ha a jogorvoslat tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során bemutatott referenciáknak az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi, esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, hanem általánosabb értelemben kívánja elősegíteni a közbeszerzési eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Alvállalkozó igénybevételének mértéke

Kérdés: Milyen mértékben vehető igénybe alvállalkozó? Az ajánlatkérő előírta, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben nem lehet alvállalkozót igénybe venni. Ez jogszerű? Ehhez kapcsolódva kérdezem, hogy az új törvényben változik-e az alvállalkozó szabályozása?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződésteljesítése során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételiszakaszában részvételre jelentkezőként) kell szerepelnie. Egy gazdasági szereplőneka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a biztosítéknak három fajtáját szabályozza: azajánlati biztosítékot, a teljesítési biztosítékot és a jólteljesítésibiztosítékot.Az ajánlati biztosíték az ajánlathoz kapcsolódóbiztosítékfajta, a teljesítési és jólteljesítési biztosítékok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] ...feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra,valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárásalapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapulószerződéseiben saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti többségi befolyás áll fenn. – Új elem aza) pontra hivatkozás.A 70. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban aközbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása eseténugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Hiánypótlás hibás ajánlati elem vonatkozásában

Kérdés: Lehet-e hiánypótlás tárgya az ajánlat hibásan benyújtott része?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása azajánlatkérő mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, ami azt jelenti, hogy azajánlatkérő dönt arról, hogy adott közbeszerzési eljárásban megengedi-e ahiánypótlást, vagy kizárja azt. Hiánypótlás megengedése esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Konzorcium közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közös ajánlattevők egyike a tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában a kizáró okok hatálya alá esik. Ki kell-e zárni az eljárásból a konzorciumot (azaz a vele közös ajánlattevőket is), vagy a konzorcium "maradék" tagjai a kizárt közös ajánlattevő nélkül továbbra is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban? Van-e jelentősége annak, ha nem volt olyan alkalmassági követelmény, amelyet a konzorcium a kizárás hatálya alá eső ajánlattevő révén teljesített?
Részlet a válaszából: […] ...Ha tehát a konzorcium valamely tagja a kizáró okok hatálya alátartozik, a konzorciumot kell az eljárásból kizárni.Fentiek alapján a közbeszerzési eljárás során nincs lehetőségarra, egyébként egyik eljárástípusban sem, hogy a kizáró ok hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
1
2