Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. fentiekben hivatkozott 3. § 2. pontja szerint a törvény alkalmazásában: alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint ahol a közbeszerzési törvény vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt

Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...más nyertességét.A Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése szerint a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Lehetőség van arra, hogy az ajánlati biztosíték váljon teljesítési biztosítékká, melynek "átalakulása" független a szerződés létrejöttének napjától, az "átalakulás" automatikus, és megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek.Ha előbbiek szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a válasz életszerű, és rávilágít arra a tényre, hogy a szerződéskötés egy folyamat eredménye, melynek a szerződéskötési időszak alatt meg kell történnie. Erre vonatkozik a témához szorosan kötődő D. 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető;– a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Jóteljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérő a felhívásban nem jelöli meg, hogyan lehet rendelkezésre bocsátani a jóteljesítési biztosítékot? Kifejezetten az új Kbt. szabálya érdekel. Tehet-e fel kérdést egy cég, ha csak betekintést kért, de nem veszi meg a dokumentációt? A jóteljesítési biztosítékot fizetheti-e az ajánlattevő helyett az alvállalkozó, alkalmasságot igazoló szervezet vagy esetleg bárki más?
Részlet a válaszából: […] ...történő rendelkezésre bocsátásáról azajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat abiztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.A (8) bekezdés szerint pedig a nyertes ajánlattevőkéntszerződő fél a (6) bekezdésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] ...szóló1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban koncessziós törvény) hatálya alá istartozik, akkor a koncessziós pályázat helyett közbeszerzési eljárást kelllefolytatni a koncessziós törvény megfelelő alkalmazásával (Kbt. 142. §).A koncessziós törvény 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a biztosítéknak három fajtáját szabályozza: azajánlati biztosítékot, a teljesítési biztosítékot és a jólteljesítésibiztosítékot.Az ajánlati biztosíték az ajánlathoz kapcsolódóbiztosítékfajta, a teljesítési és jólteljesítési biztosítékok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
2
3