Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (...)A (9) bekezdés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásához a közbeszerzési törvény 138. §-át kell elolvasnunk. Az (1) bekezdés értelmében az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Ajánlattevő kötelezettsége bejelentett alvállalkozója alvállalkozójával kapcsolatban

Kérdés: Nekem mint ajánlattevőnek a bejelentett alvállalkozóm alvállalkozójával kapcsolatban milyen kötelezettségeim vannak egy közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás megrendelése esetén van kifejezett rendelkezése a "szubalvállalkozó", azaz az alvállalkozó alvállalkozója tekintetében. A közbeszerzési törvény 138. § (5) bekezdése ugyanis rendelkezik arról, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet kizárása a hazai közbeszerzésekből. Amennyiben ugyanis a kapacitást nyújtó szervezet referenciája benyújtása kerül, úgy a közbeszerzési törvény 138. §-ának (1)-(2) bekezdéseire hivatkozva az ajánlatkérő nem fogja tudni érvénytelenné nyilvánítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122. §-a esetében van lehetőség nem nyílt eljárás lefolytatására is. Építési beruházás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...nyitott (illetve költségvetési szervek számára), ezazonban szintén nem zárja ki az EU-ban letelepedett gazdasági szereplőkrészvételét. A közbeszerzési törvény 122. §-ának (8) bekezdése értelmébena (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Végrehajtási rendeletek az új törvényben

Kérdés: Mikorra várható a végrehajtási rendeletek megjelenése, és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] ...ezért erre hosszabbfelkészülésre lenne szükség, amely jelenleg már feszegeti a piaci szereplőktűrőképességének határait.Az új közbeszerzési törvény 182. §-ának (1) bekezdéseszerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés tényét és eredményét a nyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatvavagy – az (1) bekezdés alkalmazása esetén – a közbeszerzési törvényfelhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti elektronikus formában, aKbt. 7. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 249.§-a értelmében:A 249. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy azajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a közbeszerzési törvény 60.§-ának (1) bekezdése, 61. §-ának (1) bekezdése és a 62. §-a szerinti kizáróokok közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
2
3
4