Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, illetőleg veszélyezteti. Ebből a szempontból a közbeszerzési törvény 148. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik.A közszolgáltatást sem az európai direktívák, sem a közbeszerzési törvény nem szabályozza. Annak értelmezéséhez, hogy mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzététele, melyet a Kbt. előír,úgyszintén idetartozik – legyen szó a szerződés módosításáról vagyteljesítéséről.A közbeszerzési törvény 307. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében nemminősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás,amelyet– a közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerintiajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.