Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...az aránytalanul alacsony ár vagy vállalás, illetőleg a nem megfelelő indokolás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.A hatályos közbeszerzési törvény – elődeivel ellentétben – az indokolás megfelelősége körében már egyáltalán nem utal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes mértékben általános információkat nem kell megadni, melyek a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének a), cb), d), valamint e) pontjaiba (alpontjába) írottakat érintik. A problémát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a továbbiakban eljárási dokumentumokat értünk a dokumentáció alatt, melynek része az eljárást megindító felhívás is.Az új közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között szerepel a közbeszerzési dokumentum fogalmának meghatározása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Dokumentáció és ajánlat átvétele

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg.A rendelkezésre bocsátás további részletszabályait a közbeszerzési törvény 49-52. §-aiban meghatározott szabályok rögzítik. Ennek keretében a dokumentáció általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...előírás csak és kizárólag a hiánypótlás, felvilágosításkérés szabályainak figyelembevételével értelmezhető az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...magatartásra utalnak, hanem jelezhetik azt is, hogy az ajánlatkérő nincs teljesen tisztában a beszerzés tárgyának részleteivel.A közbeszerzési törvény 39. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótoltathatja azt, hiszen az ajánlat nem felel meg a Kbt. 80. §-ában meghatározott formai követelményének, azonban ezt lerontja a közbeszerzési törvény azon, érvénytelenségre vonatkozó szabálya, mely lehetővé teszi a formai követelményektől történő eltekintést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (7) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Ajánlatkérő kijavítási jogosultsága

Kérdés: Van-e joga arra az ajánlatkérőnek, hogy ha az ajánlatban hiányos az oldalszámozás, azt kiegészítse?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőt egy­idejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell – Kbt. 68. §-a.Itt teszi egyedül lehetővé a közbeszerzési törvény az ajánlatkérő döntését az ajánlat megváltoztatásáról, amelybe beletartozik új elemek megjelenítése is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Kérelem megküldése postai úton

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényből más nem következik – írásban történik.Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát a közbeszerzési törvény nem kíván meg – teljesíthetők:– az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
1
2
3
23