Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok – ahol valamely kapcsolattartási formát a közbeszerzési törvény kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetők:– postai vagy közvetlen kézbesítés útján, vagy– faxon – a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek. Érdemes a témához kapcsolódóan idézni a D. 46/2019. számú jogesetet, ahol a jogorvoslati fórum kifejezetten vizsgálta a közbeszerzési törvény 131. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását, és jogsértést állapított meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás eredményének megküldését követően a szerződéskötési kötelezettségre a 131. § (9) bekezdése alkalmazandó.Az új közbeszerzési törvény 75. §-a részletezi az eredménytelenség okait, melyek között visszautal a fenti 53. § (4)-(6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés gyakorlatias, és rávilágít a közbeszerzési törvény2010. szeptember 15-én hatályba lépett új szabályainak egyik érdekes elemére.A Kbt. 85. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkülönböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

További referencia hiánypótlás keretében

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?
Részlet a válaszából: […] ...keretébenbenyújtható megfelelő referencia, tekintettel arra, hogy alkalmasságikritériumról van szó. A kérdésben a pontosítás a közbeszerzési törvény 85. §-áravonatkozott, amely szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásbanés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a közbeszerzési törvény 96. §-ának (5) bekezdéseadja meg a választ. E szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számítotttizenötödik napig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnálkorábban kötötték meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...is hivatottbiztosítani.) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles szakértelmévelelősegíteni a közbeszerzési eljárásnak a közbeszerzési törvénynek és egyébjogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...módjait -amelyeket, mint azt már említettük, szintén az ajánlattételi felhívásban kellmeghatároznia az ajánlatkérőnek – a közbeszerzési törvény 65-69. §-aiszabályozzák. Az utalt szabályok alapján az ajánlatkérő az ajánlatifelhívásban köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2