Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nem is szükséges.Nemzeti eljárásrendben ugyanakkor nem kell benyújtani az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, helyette a közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell megtennie az ajánlattevőnek vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.Valóban pontatlan ugyanakkor a közbeszerzési törvény 67. §-a abban a tekintetben, hogy új gazdasági szereplő bevonását csak hiánypótlás keretében zárja ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyanjellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor[közbeszerzési törvény 35. §-ának (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzésitárgytól, illetőleg megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.