Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...létrehozni az ajánlatoknak – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás (71-72. §) megadását követő – a közbeszerzési törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes mértékben általános információkat nem kell megadni, melyek a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének a), cb), d), valamint e) pontjaiba (alpontjába) írottakat érintik. A problémát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nem is szükséges.Nemzeti eljárásrendben ugyanakkor nem kell benyújtani az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, helyette a közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell megtennie az ajánlattevőnek vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Árlejtéssel kapcsolatos információadás

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza 19. §-ának (1)-(5) bekezdéseiben. A rendelkezések értelmében– az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzététele, melyet a Kbt. előír,úgyszintén idetartozik – legyen szó a szerződés módosításáról vagyteljesítéséről.A közbeszerzési törvény 307. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlat értékelése érdemben bontáskor

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...követően kerül abba ahelyzetbe az ajánlatkérő, hogy megkezdje az ajánlatok tényleges (érdemi)értékelését. Ebben a körben a közbeszerzési törvény 81. §-a szerint elsőkéntmeg kell állapítania, hogy mely ajánlatok érvényesek és melyek érvénytelenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Részvétel közbeszerzésben mérleg és referencia hiányában

Kérdés: Újonnan alakuló (építőipari kivitelező) cég 10 M Ft jegyzett tőkével, 30-40 fő fizikai dolgozóval, milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázatokon, ha nincs előző évekről referenciája, mérlege, létszáma?
Részlet a válaszából: […] ...azaz minden alkalmassági elem vonatkozásában csak tulajdonosa,vagy a tulajdonában lévő cég erőforrása alkalmazható, az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 4. §-ának 3/D. pontja értelmébenerőforrást nyújtó szervezet az a szervezet vagy személy, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik,illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
2
3
4