Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...attól az ajánlatkérő nem tekinthet el, ezt a Kbt. 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi.A fent hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...súlyát,-a közbeszerzés tárgyát és értékét,-jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,-a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását,-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

határidők a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt.-ben számos esetben találkozom azzal, hogy ajánlatkérőként haladéktalanul meg kell tennem valamit. Mit jelent az, hogy haladéktalanul, és mennyi a kockázata annak, ha az ajánlatkérő késlekedik egy kicsit?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény valóban számos esetben alkalmazza a "haladéktalanul" kifejezést, melyet ennél pontosabban nem definiál. A D.171/2020. számú döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezetten erre helyezte a hangsúlyt. Kérelmező kezdeményezésében kiemelte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.A feltételes közbeszerzésről a későbbiekben a közbeszerzési törvény 53. §-ának (5) és (6) bekezdése ugyan szól, de eltérően az 53. § (4) bekezdésétől teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelölhető meg a kapacitást biztosító szervezet a teljesítés során.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok – ahol valamely kapcsolattartási formát a közbeszerzési törvény kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetők:– postai vagy közvetlen kézbesítés útján, vagy– faxon – a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek. Érdemes a témához kapcsolódóan idézni a D. 46/2019. számú jogesetet, ahol a jogorvoslati fórum kifejezetten vizsgálta a közbeszerzési törvény 131. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását, és jogsértést állapított meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A kérdés ugyanakkor jogos, hiszen a közbeszerzési törvény 145. §-ának (6) bekezdése kifejezetten a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a védelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...felelős miniszter;– az ügyész;– a közbeszerzésekért felelős miniszter – a)-m) pontok.A tudomásra jutás vonatkozásában a közbeszerzési törvény 158. §-a teszi lehetővé, hogy maga a döntőbizottság járjon el hivatalból, melynek keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3
4