Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...15-ét követően azonban megfelel. Egyrészt azért, mertpénzintézeti nyilatkozatot csak két évre kérhet az ajánlatkérő, másrészt aközbeszerzési törvény 66. §-ának (2) bekezdése értelmében megoldható az aprobléma, hogy nem rendelkezik az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alvállalkozó igénybevétele, közös ajánlattétel kizárása

Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy kizárja alvállalkozó igénybevehetőségét, illetve a közös ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó szabályok kógensek a közbeszerzésitörvényben, ebből következően ilyen korlátozást az ajánlatkérő nem tehet.Az alvállalkozó igénybevételéről a Kbt. 71. §-a rendelkezik.A Kbt. 71. §-a alapján az ajánlatban meg kell jelölni aközbeszerzésnek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...követelménymeghatározásának kötelezettségét tehát – mint az az előzőekből látható -megelőzi az igazolás módjának leírása a közbeszerzési törvényben. Az igazolásimódok között tehát megtalálható a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló,mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...ok következtében – beállott körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A szerződés teljesítéseA közbeszerzési törvény 304. §-ának (1) bekezdése értelmébena szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.