Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes mértékben általános információkat nem kell megadni, melyek a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének a), cb), d), valamint e) pontjaiba (alpontjába) írottakat érintik. A problémát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kiegészítő tájékoztatás megadása a kiírástól eltérő módon

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre milyen módon adja majd meg a választ. Ha ettől eltér, de az nem ütközik a közbeszerzési törvénybe, akkor megteheti, hogy nem a kiírás szerint adja meg a kért információkat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi felhívás arra utal, hogy jelen esetben nem nyílt, hanem több szakaszból álló eljárás (például meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) kerül lefolytatásra. Az ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a közbeszerzési törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és a közbeszerzési törvényben foglaltak szerint alkalmazza – Kbt. 164. § (4) bekezdés.Esetünkben a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmazó felhívás megtámadása

Kérdés: Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményekkel kapcsolatos főszabály, a közbeszerzési törvény 55. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget. Erre vonatkozóan viszonylag kevés jogorvoslati tapasztalat áll rendelkezésre. Ennek oka elsősorban, hogy a közbeszerzési törvény 46. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzését abból a szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell atörvény 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.Az új közbeszerzési törvény a saját eljárási szabályokkialakítására vonatkozóan a nyilvánosságra, az ajánlattételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...79. § (2) bekezdéseszerinti adatokat;– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem közbeszerzési törvényben meghatározott adatait[137. § (9) bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2