Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége a köztartozásért azonban nem keletkezik;– a fenti, (3)-(6) bekezdéseket a támogatás folyósításábanközreműködő szervezet által teljesített szállítói kifizetésekre nem kellalkalmazni;– a 130. §-ban és a jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"

Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdésébenfoglaltakat kell áttekinteni, amely a következők szerint szól: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felelmeg az előzőek szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesenközreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartóspolgári jogi szerződés alapján a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen közreműködő tagjának,munkavállalójának, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogiszerződés alapján a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az előzőek szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.