Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásbabevont szervezet akkor felel meg az előző bekezdés szerinti követelménynek, haa tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg aszervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felelmeg az előzőek szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesenközreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartóspolgári jogi szerződés alapján a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az előzőek szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.