Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...alapján a fenti, elsőbekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapjánlefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint a 308. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...az abban foglaltakkal. Az előző bekezdés nemalkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatottközbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint a 308. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 307. §-ára, azaz az ajánlatkérőtájékoztatási kötelezettségére utal a szerződés módosításával és teljesítésévelkapcsolatban. Ennek értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződésmódosításáról, valamint a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.