Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben a központi és nem központi beszerző szervezetekre vonatkozó keretmegállapodásos megoldások egyaránt alkalmazhatók. Amennyiben több ajánlattevővel szeretne az az ajánlatkérő szerződni, úgy a vegyes jogalap alkalmazásával – Kbt. 105. § (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet értelmében az ajánlatkérő fizet a 14. § d) pontja alapján 2%-ot. Az alábbi szabályok közül esetünkben csak a keretmegállapodásos eljárás vonatkozásában történő újraversenyeztetés szabálya irányadó, mivel a kérdés is arra utal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...és közös projektet is valósítanak meg, csak abban az esetben van értelme a felelősségi viszonyok szétválasztásának, ha például keretmegállapodásos eljárást indítanak, és az egyedi szerződéseket az önkormányzatok külön-külön hívják le – így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] ...választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.