Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az ajánlatkérő csak a Kbt.-ben meghatározottérvénytelenségi okokat alkalmazhatja, az alábbiak szerint, ettől eltérő újérveket nem találhat ki saját maga, s nem hivatkozhat rájuk.Fentiekkel áll összhangban a Kbt. 81. §-ának (3) bekezdése,mely szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Indokoláskérés kiegészítése

Kérdés: Kiegészíttethető-e az indokoláskérés kirívóan alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86-87. §-ai tartalmazzák az erre vonatkozószabályokat. A rendelkezések értelmében, abban az esetben, ha az ajánlatkérő azajánlati ár vagy valamely olyan ajánlati elem tekintetében, amelyet értékelnifog, azt állapítja meg, hogy az irreális (kirívóan alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Vállalások értékelésének meghatározhatósága

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő 96. számában (KÉ 18.765/2006.) jelent meg a Fővárosi Bíróság ítélete, amely szerint az ajánlatkérő nem határozhatja meg, hogy mely vállalásokat értékel maximális pontszámmal, illetőleg azt sem, hogy mely vállalásokat tekint kirívóan aránytalannak, lehetetlennek, túlzottan magasnak vagy alacsonynak. Lehet-e olyan kiírást tenni, hogy például 60 hónap vagy a feletti jótállás vállalását maximális pontszámmal értékeli az ajánlatkérő annak érdekében, hogy ne érkezzenek kirívó megajánlások a nyerés érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összefügg a Kbt. 87. §-ában szabályozottesetkörrel. A törvényi rendelkezés szerint: ha az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottanmagas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 87. §-ában szabályozott esetet érinti. Atörvényi rendelkezés szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontokszerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagyalacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat hibajavítás, pontosítás kapcsán tartalmában nemmódosulhat. Ha tehát például az ajánlatkérő azt észleli, hogy az ajánlati áregyes elemeire vonatkozó részt az ajánlattevő nem töltötte ki, de elképzelhető,hogy a bonyolult dokumentációban nem találja az erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a kirívóan alacsony ár mértékérevonatkozik, akkor azt kell mondanunk, hogy erre vonatkozóan nincs konkrétmegállapítás. Azaz a közbeszerzési törvény nem rendelkezik arról, hogy milyenösszegű árat kell kirívóan alacsonynak tekinteni. Arról viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2