8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Fedezetkezelői feladatok ellátása
Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17/B. §-a szerint az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet köt a kincstárral fedezetbiztosítási számlát? Mikor?
2. cikk / 8 Fedezetkezelő bevonásának szükségessége
Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
3. cikk / 8 Egybeszámítás konzorciális részvétel esetén
Kérdés: Hét társintézmény konzorciumi pályázatot nyújt be egy TÁMOP-pályázati felhívásra. Ennek keretében egy portálszolgálat kifejlesztésére vállalkoznának, melynek becsült értéke 44 000 000 forint. Ezt egy közbeszerzési eljárásban le lehetne bonyolítani. Ehhez azonban kapcsolódik minden intézménynél egy interfész készítése, mely ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi rendszereiket illeszteni tudják. Az intézményeket hét különböző cég menedzselné ebben, intézményenként a kivitelezés 1,5-4,7 M Ft-ig terjedne. Kérdéseink: 1. Az egybeszámítási szabály ilyen konzorciális pályázatnál is érvényes-e? Azaz ha külön-külön intézményenként nézzük a megvalósítandó feladatokat – az interfészről van most csak szó –, nem szükséges közbeszerzési pályázat kiírása, együttesen tekintve viszont igen (kb. 20 M Ft). 2. Ha egybe kell számolni – csak az interfésszel kapcsolatban –, a szabály egy feltétele kritikus: a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Miután különböző rendszerekről van szó, egy cég nem ismer mindent, nincs olyan felkészültsége. Ezt valamilyen módon nyilván szükséges bizonyítani. Van erre valamilyen elfogadott eljárás, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság is akceptál adandó alkalommal? 3. A portálszolgáltatás elkülöníthető-e egyáltalán az előzőktől? Vagy szükséges együtt tekinteni a portálszolgáltatás és a hozzáférés kialakításának becsült értékét? (Utóbbi esetben kb. 64 M Ft a becsült érték.)
4. cikk / 8 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
5. cikk / 8 Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
6. cikk / 8 Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben
Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
7. cikk / 8 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
8. cikk / 8 Dokumentáció részletes tartalma építési beruházásnál
Kérdés: Költségvetési kiírás és mennyiségi kimutatás nem azonos fogalom. Mit kell feltüntetni az előzőek közül a dokumentációban? Mi a dokumentáció minimális tartalma építési beruházásoknál?
