12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása
Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
2. cikk / 12 Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben
Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
3. cikk / 12 Felújításnál, rekonstrukciónál a 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása
Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
4. cikk / 12 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében
Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
5. cikk / 12 Fedezetkezelő bevonásának szükségessége
Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
6. cikk / 12 Fedezetkezelői számla "feltöltése"
Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.
7. cikk / 12 Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához
Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
8. cikk / 12 Melegvíz-ellátás mint közbeszerzési tárgy
Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?
9. cikk / 12 Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
10. cikk / 12 Kbt. 402. §-a (4) bekezdésének értelmezése
Kérdés: A Kbt. 402. §-ának (4) bekezdése vonatkozik-e arra, ha egy önkormányzat 2,2 millió Ft-ért például iskolafelújítást végeztet? Ugyanis ez esetben a közbeszerzési eljárás lefolytatása megközelítően a forrás felét elvonja!
