Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] ...miért nem tekinti a tervezőt összeférhetetlennek. Tekintettel arra, hogy a tervező alvállalkozóként való bevonása – amennyiben kizárólagos joga fennmaradt – nem szükséges a Kbt. 2. § alvállalkozóra vonatkozó alábbi definíciójából adódóan, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszából: […] ...sajnálatos módon erre nem tér ki, így a továbbiakban érdemes a kérdésben is jelzett Eht. definícióját alapul venni, amely szerint kizárólagos jognak minősül az egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Alkalmazott besorolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Olvastuk az új közbeszerzési törvényt. Jól értelmezzük, hogy az új szabályozás szerint az alkalmazott is alvállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban vagy egyébfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket,– azon személyt vagy szervezetet, aki vagy amelytevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,– a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót,forgalmazót, alkatrész-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...22. §-ának (1) bekezdésébenmeghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulásjogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.(A Kbt. 27. §-a szerint a szolgáltatás megrendelése -árubeszerzésnek és építési beruházásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...a 22. § (1) bekezdésében meghatározottajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapjánfennálló kizárólagos jog alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...22. § (1) bekezdésének a)pontja szerinti ajánlatkérők – valamelyike vagy általuk létrehozott társulásjogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.Végül a 175. § szerint a fejezet szerinti eljárást nem kellalkalmazni– az államtitkot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Energiavásárlás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuklétrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapjánnyújtja.A villamos energia, illetve gáz vásárlása nem tartozik afentiekben ismertetett kivételi körbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...területfejlesztési tanács,a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács stb. -valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.Végül a közbeszerzési törvény 175. §-ának a)-d) pontjaszerint nem kell alkalmazni az V....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;– ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározottszervezet, személy képes teljesíteni;– ha az ajánlatkérő által előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2