Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […] ...mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó,– az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyébfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyek,– aki tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,– aki gyártó, forgalmazó, alkatrész- vagyalapanyag-szállító, továbbá– építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Alvállalkozásnak minősülő közreműködés

Kérdés: A kiírás teljesítéséhez olyan alapanyag szükséges, amelyre különféle motívumokat kell felvinni. A motívumok felvitele a textilre alvállalkozásnak minősül-e? Van-e különbség a minősítés között akkor, ha a motívumokat az alapanyag gyártója, vagy attól elkülönült más személy viszi fel a textilre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban vagy egyébfoglalkoztatási viszonyban álló személy,– az a személy vagy szervezet, aki vagy amely atevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,– a szerződés teljesítéséhez igénybe vett gyártó,forgalmazó, alkatrész- vagy alapanyag-szállító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírássalellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat;– kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.