A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési tárgy részekre bontásával kapcsolatban a Kbt. 50. §-a tartalmaz szabályokat. Ennek megfelelően szükséges a részajánlattétel lehetőségének megvizsgálása. Mivel az ajánlatkérő első alkalommal lehetővé tette a részajánlattételt, így a tervezés során meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény 22. §(1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálnibeszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővéteszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Eljárás valótlan banki igazolás benyújtása esetén

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha az ajánlattevő "szerez" banki igazolást, amely igazolja, hogy nem volt az elvárt időszakon belül sorban állás a számláján, de tudjuk, hogy ez nem igaz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem feltételezheti, hogy egy bank hamis adatokatszolgáltat egy ajánlattevővel kapcsolatban. Amennyiben ezzel kapcsolatbanbizonyíték áll az ajánlatkérő rendelkezésére, akkor a Kbt. 62. §-ánakmegfelelően járhat el. Ha a banki igazolás hiányos, akkor érdemes felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Korábbi ajánlattevő részvételének megakadályozhatósága

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok bírálati szempontjaival kapcsolatos előírásokata Kbt. 57. §-ának (1)-(4) bekezdései tartalmazzák, a következők szerint. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Közjegyző előtti nyilatkozatok

Kérdés: Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tételesen rendelkezik azokról az esetekről, amelyekben a közbeszerzési eljárás során teendő cselekmények vonatkozásában közjegyzőt lehet, illetve kell bevonni, a következők szerint.A Kbt. 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ahol a törvény a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Alvállalkozóval szemben fennálló kizáró ok kihatása az ajánlattevőre

Kérdés: Ki kell-e zárni az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha az ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozójával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.