5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
2. cikk / 5 Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén
Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
3. cikk / 5 Igény előzetes vitarendezésre dokumentáció megvásárlásának hiányában
Kérdés: Már az új Kbt. szerint jelentettünk meg papírbeszerzésre nyílt közbeszerzési eljárást. Az egyik potenciális pályázó megnézte a dokumentációt, majd előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be egyes dokumentációs pontokkal kapcsolatosan. Van-e erre jogosultsága, hiszen még nem is vásárolta meg a dokumentációt, és nem is biztos, hogy ajánlatot fog tenni?
4. cikk / 5 Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén
Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
5. cikk / 5 Szűkített újraértelmezés lehetősége
Kérdés: Korábban már értelmezett dokumentációs részt, jogokat újraértelmezni lehet-e szűkebb módon? Például "felújítás" – értelmeztük – visszaléptek (konyha és étterem üzemeltetése kiírásban)?