Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a szakasz nem sorolja fel teljeskörűen az alkalmazandó eljárási cselekményeket, nem tartalmazza például az ajánlattételi felhívás módosítását, az ajánlattételi határidő meghatározását, a kiegészítő tájékoztatást stb. sem. A felsorolt cselekményekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] ...kaptak, feltéve, hogy a tartalmi változás nem tekinthető lényegesnek. Utóbbi esetben véleményünk szerint nincs szükség szerződésmódosításra.A Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Rendelési kötelezettség és újraversenyeztetési lehetőség a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti "vegyes modell" esetén

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelni, ha az eljárási dokumentumokban eredetileg azt írta elő, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap mellett, amennyiben bizonyos értéket nem ér el az eseti beszerzés értéke, rendelni fog, ha pedig eléri az értéket, akkor újraversenyeztet? Lehet-e olyan döntést hozni, hogy mégis szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő alacsonyabb érték esetében is, mivel igen magasak lettek az árak a keretmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben kötve van eredeti szempontrendszeréhez. Azonban véleményük szerint, figyelemmel arra, hogy a keretmegállapodás módosítására van lehetőség, ez nem olyan mértékű változása a keretmegállapodásnak, mely lényeges körülménynek minősülne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...a két félnek biztosan meg kell egyeznie. Jogi értelemben szerződéses kötelezettséget vállalt az ajánlatkérő, amelyet csak szerződésmódosítással tud rendezni, az nem elegendő, ha csupán jelzi, nincs szüksége a teljes mennyiségre.A szerződésmódosítás ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatadás és nyilatkozattétel közös ajánlattételnél

Kérdés: Központosított közbeszerzéssel kapcsolatban kérdezem: Y társaság keretmegállapodás – Kbt. 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – első részének eredményeként közös ajánlattevőként keretmegállapodást kötött a Központi Beszerző Szervezettel. A közös ajánlattevők között létrejött együttműködési megállapodásban (mely az ajánlat részét is képezte) a közös ajánlattevők vezetőjeként X társaságot jelölték meg, amely a közös ajánlattevők nevében ajánlatot tehet és nyilatkozhat. Az eljárás második részeként verseny újranyitásával kerül megindításra a közbeszerzési eljárás. Y társaság X társaságtól kapott meghatalmazás alapján jogosult-e ajánlatot adni és nyilatkozatot tenni a közös ajánlattevők nevében? (Természetesen a meghatalmazás erre kiterjed.) Van-e olyan nyilatkozat, melyet a közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaktól, mely egy adott ajánlattevőt hatalmazott fel erre. A keretmegállapodástól való eltérés azonban a szerződés módosításával jár, melyre a meghatalmazás nem vonatkozik, mivel a közös ajánlattevők nevében eljáró ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...változást az ajánlattevőnek azonnal jelentenie kell, amint annak változásbejegyzése megtörtént. Ez nem jelenti azt, hogy a szerződés módosítására szükség lenne, azaz szerződésmódosításról szóló tájékoztató közzétételét mindez nem igényli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...Fontos elem, hogy a szerződés tartalmát nem lehet megváltoztatni, csak aláírást követően. Tehát a késedelem a későbbiekben szerződésmódosítási kötelezettséget keletkeztethet, ami valójában a kockázata a kései szerződéskötésnek. Erre kell tehát elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.