Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen– a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek az ajánlattevő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok közöttértékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel,majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza asúlyszámmal, a szorzatokat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, aminőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálatimódszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozókövetelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közbeszerzési műszaki leírás megadásának módja

Kérdés: Milyen formában és hol kell megadnia az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást?
Részlet a válaszából: […] ...leírásokra történő hivatkozással kell meghatározni; meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti műszaki leírásokra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.