77 cikk rendezése:
1. cikk / 77 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
2. cikk / 77 Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén
Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
3. cikk / 77 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
4. cikk / 77 Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában
Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
5. cikk / 77 Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban
Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
6. cikk / 77 Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással
Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
7. cikk / 77 Megrendelés módosítása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásban busát szerettünk volna rendelni, de a szállító nem szállít, ellenben pontyot tudna adni helyette. Mindkettő a keretmegállapodás része, de mi nem pontyot szeretnénk, mert az drágább. Mi történik akkor, ha az általunk rendelt busa helyett pontyot szállít az ajánlattevő, de a busa árában? Elfogadhatjuk ezt a változást, ami a megrendelőhöz képest más lenne? Esetleg módosíthatjuk a megrendelőt úgy, hogy elfogadjuk az alacsonyabb árat? Vagy nincs árcsökkentésre sem lehetőség, hanem meg kell vennünk a drágább terméket magasabb áron?
8. cikk / 77 Eljárás kivételi körök átfedése esetén
Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
9. cikk / 77 Az Üvegkapu-rendelet módosításának hatása folyamatban lévő keretmegállapodásokra
Kérdés: Az Üvegkapu szabályozásának változásában jól értelmezzük-e, hogy a futó keretmegállapodások esetében is kell alkalmaznunk, melyek építési beruházásokra vonatkoztak, és 2021-ben jöttek létre?
10. cikk / 77 A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei
Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?