9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Résztvevői minőség korlátjai közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt – jogászoktól is –, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?
2. cikk / 9 Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
3. cikk / 9 Értelmezések a Kbt. 97. §-ához
Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
4. cikk / 9 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
5. cikk / 9 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
6. cikk / 9 Értékelési szempontok takarítási szolgáltatásnál
Kérdés: Egy takarítási szolgáltatási pályázat kiírásánál az értékelési szempontok lehetnek-e a következők: 1. Szolgáltatás ára 2. Alkalmazott technológia 3. A szolgáltatás minőségét javító intézkedések, ajánlatok?
7. cikk / 9 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
8. cikk / 9 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
9. cikk / 9 Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre
Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?