Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...mind a Kbt., mind a Ptk. alapján számon kérhető (lásd ez utóbbi jogszabályban és a bírói gyakorlatban az ellen­őrzési kötelezettség elmulasztásával okozott károkért való felelősség kérdéskörét), ugyanakkor továbbra is elő­írás a Kbt.-ben, hogy a közbeszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...D. 265/2018. számú döntés, ahol a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmulasztásával megsértette a Kbt. 69. §-ának (1) és (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését."42....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Keresetindítási határidő elmulasztása

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
Részlet a válaszából: […] ...ha a keresetlevelet benyújtó fél igazolási kérelmet nemterjesztett elő. [Pp. 330. §-ának (4) bekezdése.]A fentiek szerint tehát mulasztás esetén igazolási kérelemnyújtható be. Az igazolással kapcsolatos rendelkezéseket a Pp. 106-110. §-aitartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.A kérelmet a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.