Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés teljesítése közben nagy valószínűséggel lebetegedhet a kérelmezett egy vagy több munkavállalója.A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a Bizottság (2020/C 108 I/01) közleményére, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződések továbbteljesítése jogutódlás esetén

Kérdés: Cégünk hazai üzletágát kiszervezi és gyakorlatilag egy másik, most már német tulajdonú cég keretein belül fog tovább működni. Milyen feltételekkel tudjuk a létező közbeszerzési szerződéseinket (két érintett szerződés, hatálya 2016. októberben jár le) tovább teljesíteni? Ha van rá megoldás, akkor ez már a hatályos szerződés esetében is alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) – nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Adatközlés személyesen közreműködők vonatkozásában

Kérdés: Mikor indokolt, hogy az ajánlattevő közölje a szerződésben személyesen közreműködők nevét, képzettségét? És ha adott esetben e személyek száma eléri a százas nagyságrendet, akkor mi a teendő? Vagy ha előre nem is tudja az ajánlattevő, hogy az adott közbeszerzési szerződés teljesítésében alkalmazottai (megbízottja) közül ki működik majd közre?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló előírása. Amennyiben például takarítási szolgáltatás eseténaz erkölcsi bizonyítvány létéhez köti az ajánlatkérő a munkavállalóalkalmazhatóságát, bevonását a teljesítésbe, már ajánlattételkor kérheti azajánlattevő által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvény személyi hatálya elsősorban a"közszolgálatban álló személyekre" terjed ki, azaz nekik kellvagyonnyilatkozatot tenniük.A törvény értelmező rendelkezése meghatározza (2. §), kikminősülnek közszolgálatban állónak. E szerint a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.