45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő
Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
2. cikk / 45 Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
3. cikk / 45 Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége
Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
4. cikk / 45 Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje
Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
5. cikk / 45 Eljárási információk nyilvánossága
Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
6. cikk / 45 Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt
Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
7. cikk / 45 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
8. cikk / 45 Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
9. cikk / 45 Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
10. cikk / 45 Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint
Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?