Beszerzés lejárt, határozott időre szóló szerződések esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő bizonyos árukat folyamatosan közbeszerzési eljárásban szerez be, mivel az egybeszámított értékük eléri a közbeszerzési értékhatárt. A szerződések határozott időre szólnak. Az előző évben lebonyolított eljárás több rész tekintetében eredménytelenül zárult. A következő eljárás szerződéskötéséig hogyan oldhatjuk meg a beszerzést? Járható-e az az út, hogy az előző, még hatályban lévő szerződés határidejét meghosszabbítjuk, amit jegyzőkönyvben rögzítünk? (A megrendelés mennyisége a meghosszabbított idő alatt beszerzendő mennyiséggel együtt sem lépné túl az eredeti szerződésben meghatározott mennyiséget.)
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Szerződéses rendelkezések 2013. január 1-jétől

Kérdés: Tekintettel a Kbt. új szabályaira, ha a szerződés teljesítése második szakaszának megkezdése egy olyan külső körülménytől függ, ami praktikusan egy adott korábbi munkafázis befejezése, belefoglalhatom-e ezt a szerződésbe úgy, hogy később ne kelljen a csúszás miatt szerződést módosítanom? A végső határidő már eredetileg is a szerződés része, de azon belül szerencsés esetben korábban végeznénk.
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
Részlet a válaszából: […] ...eredeti ellenérték 5 százalékot meghaladónövekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdaságiegyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.Fentiek szerint tehát a változtatás, amennyiben nem nagyonpontos helyiség/ablakszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti ellenérték 5 százalékot meghaladónövekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdaságiegyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.A szerződésekkel kapcsolatos jogviták vonatkozásában aKözbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Teljesítés hibás tervek alapján

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban kapott tervek tartalma – véleményünk szerint – sok esetben hibát tartalmaz (például hiányos, nincs jóváhagyatva, részlettervek nincsenek, szakhatósági vagy építési engedély lejárt stb.). Ilyenkor mi a teendő? (A nyertes ajánlattevő ez esetben köteles a hiányosságokat pótolni, mivel a munkát nem tudja átadni, és a szerződött értéket nem kapja meg.)
Részlet a válaszából: […] ...foglalt eredetiellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogyaz a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javáramegváltoztatja.Fenti szabállyal természetesen lehet élni és visszaélni, dea kérdezett esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan.Az egyes fontos változásokat az alábbiakban ismertetjük.– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapjánnyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek,vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Nyertes ajánlati biztosítéka

Kérdés: Mi történik az ajánlati biztosítékkal nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertesajánlattevő részére.A Kbt. 59. § (5) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis abiztosítékot vissza kell fizetni a nyertes ajánlattevő, valamint – a 91. § (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Konzorciumi tagok változása

Kérdés: A szerződés teljesítésének időszakában változhatnak-e a konzorcium tagjai?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint a Kbt. 304. §-ának (1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési szerződést a közbeszerzésieljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése] szerződő félnek,vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont alegalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint anyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.)Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy az eljárás "eredménye" adottesetben az eljárás "eredménytelenségét" is jelentheti.)A hivatkozott esetben, azaz akkor, ha a nyertes ajánlattevőazért nem tudja az adott szolgáltatást nyújtani, mert valamely jogszabályifeltételnek nem felel meg, ajánlatát a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
3
4