Határozott időre kötött szerződés felbontása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként négyéves, határozott idejű szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Van-e arra mód, hogy a harmadik év végén közös megegyezéssel felbontsuk a szerződést számunkra bármilyen negatív következmény nélkül? Nincs szó hibás vagy késedelmes teljesítésről, a harmadik évi teljesítést is elfogadják, viszont a közös együttműködést szeretnénk megszüntetni. Van-e arra mód, hogy az utolsó évre vonatkozó feladatot a megrendelő újabb közbeszerzési eljárásban hirdesse meg?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megszüntetésének lehetőségét a szerződés jellemzően korlátozza, feltételeit meghatározza, melyre jelen kérdés alapján nem áll módunkban válaszolni. Közbeszerzési akadálya nincs a szerződés megszüntetésének, melyet ha mindkét fél elfogad, rögzíthetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít a közvetlen alvállalkozói kifizetés egyik legnagyobb problémájára, hiszen az ajánlatkérő közvetlenül abban a formában és ütemezésben fizet, ahogyan azt az ajánlattevővel történő megállapodás is tartalmazza. Eredetileg a cél az alvállalkozók védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő a Kbt. 7. § (1) be­kezdésének a) vagy b) pontja szerinti építési beruházást valósítja meg, azaz a nyertes ajánlattevő tervez is és kivitelez is az általa készített tervek alapján.Amennyiben a tervezést és a kivitelezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő – kivitelezési dokumentáció, ahol a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...amelyszerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevőkrészére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdésszerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...ennek ellenére a Kbt. értelmében további vizsgálatra van szükség,hogy mely ajánlat érvényes, és ennek alapján kerül sor a nyertes ajánlattevő meghatározására.Az árlejtés végén tehát a rendszer automatikusan kiértesítiaz érintetteket, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...a projekttársaságot, főszabálykéntelőírják a 15 napos fizetési határidőt, kötelezővé teszik építési beruházásesetén, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítássalrendelkezzen. Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el aszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül – figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.Az eredményhirdetés után az ajánlatkérőnek további kötelezettsége van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.