25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
2. cikk / 25 Nevesített alvállalkozó megjelölése magánszemélyként EKR-ben
Kérdés: Nevesített alvállalkozót tilos megjelölni magánszemélyként az EKR-ben?
3. cikk / 25 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően
Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
4. cikk / 25 Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért
Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
5. cikk / 25 Alvállalkozó bevonása értékelési szempontra, szakemberre vonatkozó műszaki szakmai alkalmassági követelmény hiányában
Kérdés: Egy, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban nem került előírásra műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény a szakemberekre vonatkozóan. Az értékelési szempontoknál viszont a teljesítésbe bevonni kívánt szakember műszaki szakmai tapasztalatát többletpontokkal értékelik (min. 0 hónap – max. 60 hónap). Az ajánlattevőnek – akit felkértek ajánlattételre – saját munkavállalói állományában nincs olyan szakembere, akivel a maximális 60 hónap műszaki szakmai tapasztalatot igazolni tudná. Az ajánlattevő a maximumot akarja megajánlani a szakemberre vonatkozó értékelési szempont tekintetében, emiatt felmerült az alábbi Értékelési szempontra – ha műszaki szakmai alkalmasság nem került előírásra – lehet-e a kapacitásnyújtó szervezet vagy alvállalkozó szakemberét megnevezni az eljárásban? Jól gondoljuk-e, hogy a kapacitást nyújtó szervezetet nem lehet igénybe venni e célból, mivel ez a szervezet csak az alkalmassági követelményeknek történő megfelelést biztosíthatja, azonban alvállalkozóként be lehet vonni, és megfelel a Kbt. előírásainak, ha a Kbt. 66. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatban feltüntetjük alvállalkozóként a céget – amely rendelkezik a szakemberrel –, és megadjuk, hogy a projektvezetői feladatok ellátására kerül bevonásra a cég, továbbá a Kbt. 66. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatba szintén beírjuk, hogy projektvezetői feladatok ellátására alvállalkozót kívánunk igénybe venni? Jól gondoljuk-e, hogy az EKR-felületen ebben az esetben a "Gazdasági szereplők" pontban fel kell venni az alvállalkozó céget, és a cég "minősítése" tekintetében a három választási lehetőség közül a 2. pont (Alvállalkozó, akinek kapacitásait a gazdasági szereplő nem veszi igénybe) megjelölést kell használni?
6. cikk / 25 Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban
Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
7. cikk / 25 Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége
Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
8. cikk / 25 Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén
Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
9. cikk / 25 Jótállás kezelése a minőségi szempontok körében
Kérdés: A jótállás miért nem minőségi szempont? Miért nem alkalmazható értékelési szempontként?
10. cikk / 25 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
