15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
2. cikk / 15 Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága
Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
3. cikk / 15 Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben
Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
4. cikk / 15 Eljárási dokumentumok javítása
Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
5. cikk / 15 Összefoglaló tájékoztató módosíthatósága
Kérdés: Amennyiben a Miniszterelnökség véleménye szerint az összefoglaló tájékoztató tartalma nem megfelelő, de már az eljárást megindító felhívásokat régen kiküldtük a gazdasági szereplőknek, módosítható-e a tájékoztató? (Valójában az eljárási dokumentumokban már rendeztük ezt a kérdést, de tény, hogy a tájékoztató nem tartalmaz minden információt.)
6. cikk / 15 Kommunikáció formája, kötöttsége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha e-mailben kérek kiegészítő tájékoztatást, arra e-mailben válaszol az ajánlatkérő, avagy megteheti, hogy telefaxon küldi meg a választ?
7. cikk / 15 Kérelem megküldése postai úton
Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
8. cikk / 15 Ajánlattételi felhívás megküldése e-mailben
Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?
9. cikk / 15 Hiánypótlás központi e-mail címre
Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
10. cikk / 15 Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
