Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (2) bekezdés: kizárólag természetes személyre értelmezhető, közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont: köztartozásmentes adózói adatbázis vagy annak hiányában adóigazolás,- Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerint az igazolások bekérése keretében, egy alkalommal győződnek meg a kizáró ok fenn nem állásáról a benyújtott igazolások, nyilatkozatok, illetve az adatbázisok ellenőrzésével, a Kbt. 69. § (7) bekezdése pedig arra ad felhatalmazást, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter utóellenőrzés keretében ellenőrzi...(4) Az utóellenőrzésről készült nyilatkozat, illetve jelentés tartalmában egyenértékű az irányító hatóság ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Összeférhetetlenség referenciaigazolás esetében

Kérdés: Véleményük szerint összeférhetetlenséget jelent, ha két ajánlattevő is olyan referencialevelet nyújt be, amelyet egymásnak állítottak ki?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások teljesítésére vonatkozó igazolási módok között szerepel a szerződést kötő másik fél által kiállított vagy aláírt nyilatkozat (az ún. referencialevél), ahol a szerződést kötő másik fél (azaz a megrendelő, vevő, megbízó stb.), amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Az érintett 4 ajánlattevő megadta a felvilágosítást az ajánlatkérői kérdésekre, a kért alátámasztó dokumentumokat csatolta. A nyilatkozatok tartalma kapcsán kétség nem merült fel, így az ajánlatkérő megfelelően járt el, hogy azokat figyelembe vette és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Nem EU-tagállamban letelepedett gazdasági szereplő ellenőrzése

Kérdés: Svájci székhelyű kapacitásnyújtó szervezet esetében miként ellenőrizhetőek a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdései szerinti kizáró okok, tekintettel arra, hogy az e-Certis rájuk vonatkozó adatot nem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...az EEKD-ban igazolási formáról nyilatkozik, hiszen nem áll más információ az ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján vizsgálhatná a nyilatkozatok valós tartalmát. Ebben a vonatkozásban a nem EU-s tagállamokban letelepedett ajánlattevők és kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Kizáró oki nyilatkozat

Kérdés: Tiltja-e bármi, hogy olyan közjegyzői nyilatkozatot készítsek, ami általános értelemben hivatkozik a Kbt. 62. §-ára és a 63. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...(X. 30.) Korm. rendelet meghatározza, milyen esetekben szükséges az ajánlatkérőnek elektronikus adatbázist vizsgálnia, és milyen esetben nyilatkozatot kérnie. Mivel a hivatkozások gyakran sokszínűek, és az ajánlatkérők más-más űrlapot készítenek az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Kizáró ok igazolása nemzeti rezsimben

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem írja elő a kizáró oki igazolást, hanem csak általánosan utal a Kbt. szabályaira, nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 17. § (1) bekezdése szerinti szabályaira. Kizáró ok esetében egyértelmű szabály áll rendelkezésre, jelesül, hogy saját nyilatkozatot köteles tenni az ajánlatkérő által előírt kizáró okok vonatkozásában.(Kéziratzárás: 2023. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
1
2
3
19