Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...sem zárja ki a fenti Kbt. 35. § (7) bekezdést. Egyéb kommunikáció keretében erre semmilyen módon nincs lehetőség, hiszen egyéb nyilatkozattétellel pedig nem tud az ajánlatán módosítani az ajánlattevő. Javasolható, hogy a konzorciumi tag törlésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...EKR-en kívüli informatikai rendszer például a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. informatikai rendszere.Az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozattételt a következő szabály érinti. Maga a Kbt. kifejezetten kijelenti [Kbt. 41. § (2) bekezdés], hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] A korábbi közbeszerzési törvények alkalmazása során a változásbejegyzési eljárásra vonatkozó nyilatkozat a közbeszerzési gyakorlatban két szerepet töltött be. Egyrészt a kizáró okhoz kapcsolódó igazolások részét képezte, másrészt az ajánlatkérők a nyilatkozat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró ok bekövetkezéséről, egyetlen kvázi aktualizálási lépés a kétlépcsős bírálat során valósulhat meg, ahol a nemleges nyilatkozattételt (első lépcsőt) követően már nem lehetséges az igazolások benyújtása.Tekintettel arra, hogy a Kbt. 74. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...áru származási helye miatti kizáró ok alkalmazása nem értelmezhető és nem jogszerű.A kérdésben felvázolt származási helyre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség részvételi szakaszban aggályos a tekintetben is, hogy a Kbt. 66. § (3) bekezdés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Az új összeférhetetlenségi szabályok csak az eljárás előkészítését, az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatát és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozattételre vonatkozóan. A módosítás azt jelenti-e, hogy ajánlatkérőként most már nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnünk a többi cselekményre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megelőzze, feltárja és szükség esetén orvosolja az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteket. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Orosz szankciós nyilatkozat kétszakaszos eljárásban

Kérdés: A 833/2014/EU rendelet 5k. cikke tiltja a közbeszerzési szerződés odaítélését bizonyos orosz érintettségű személyek, szervezetek részére. Ajánlatkérőként helyesen járunk el, ha uniós meghívásos eljárásban kizárólag az ajánlattételi szakaszban kérünk nyilatkozatot a tilalom fenn nem állásáról az ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése alapján nemcsak az ajánlattevőnek, hanem a részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] ...az szerepel, hogy az érintett kapacitást nyújtó szervezeti nyilatkozatnak kell tartalmaznia a meghatalmazást az EKR-ben történő nyilatkozattételre vonatkozóan.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az alkalmasság igazolásához igénybe vett más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli nyilatkozat kerül feltöltésre. Amennyiben korábbi eljárás céljából például közjegyző által hitelesített formátumú nyilatkozattétel történt (jellemzően nem EEKD), úgy az is benyújtható ebben az esetben.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre – azaz a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
4