17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok
Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
2. cikk / 17 Cégjegyzési jog lejárta az ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Az ajánlatot az ügyvezető írta alá. A hiánypótlásra felhívás időpontjában cégjegyzési jogosultsága lejárt, megújítása folyamatban van. A hiánypótlást aláírhatja helyette két, a cégkivonat szerint együttes aláírásra jogosult munkavállaló? Milyen iratokat kell ehhez csatolnunk? Vagy aláírhatja akkor az ügyvezető, ha a cégkivonatban látszik, hogy bejegyzés alatt van a cégjegyzési joga?
3. cikk / 17 Igazolás közjegyző által kiadott cégkivonattal
Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítették arra hivatkozással, hogy a kizáró okok igazolásához nem a cégbíróság által kiállított cégkivonatot csatolt, hanem közjegyző által kiadottat. (Hiánypótlási felhívásban kérte az ajánlatkérő a "cégbíróság által kiállított cégkivonatot".) A Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója úgy fogalmaz a cégkivonattal kapcsolatban, hogy "igazolás módja: az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány)". Az útmutatóból tehát nem derül ki, hogy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonatát ténylegesen a cégbíróságnak kellene kiállítania is. Ezen az alapon jogosan nyilváníthatták-e érvénytelenné az ajánlatot?
4. cikk / 17 Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz
Kérdés: A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
5. cikk / 17 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
6. cikk / 17 Hivatalos okiratok szignálása, számozása
Kérdés: Az eljárásokban az ajánlatkérő előírja az ajánlatok formai követelményeit. Van olyan, hogy azokat az oldalakat kéri csupán sorszámmal ellátni, illetve szignálni, amelyeken információ van. Kérdésünk, hogy mi a gyakorlat azon közjegyző által hitelesített dokumentumokkal, amelyek utolsó oldalán csupán a közjegyző bélyegzője szerepel? Továbbá információt tartalmazó oldalnak minősülnek-e a cégkivonatok utolsó oldalai, amelyeken csupán a cégbíróság bélyegzője szerepel?
7. cikk / 17 Képviselő "helyettesítése"
Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
8. cikk / 17 Tevékenységi kör igazolása közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia a cég valamennyi tevékenységét, az adott tevékenység folytatásához elegendő, ha annak megkezdését a társaság a megkezdést megelőzően 15 nappal korábban bejelenti az adóhatósághoz. Ezt a szabályt figyelembe véve jogszerű-e a kiírásban annak előírása, hogy cégkivonattal lehet csak igazolni a beszerzés tárgyához szükséges tevékenységi kört? A változásokat figyelembe véve nem kellene itt vagylagosan szerepeltetni az APEH-igazolást? És végül, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy ha a cégkivonat nem tartalmazza a tevékenység elvégzéséhez szükséges tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen?
9. cikk / 17 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
10. cikk / 17 Igazolások alakiságának eltérő értelmezése
Kérdés: Problémánkat az eltérő ajánlatkérői jogértelmezés miatt vetjük fel. Eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell-e csatolni az ajánlattevőnek a következő okiratokat: mérnök-kamarai igazolás, végzettség igazolása, nyelvvizsga igazolása, mérlegek, hatósági, pénzintézeti igazolások, cégkivonat?