8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Idegen nyelvű dokumentum magyar fordításának ajánlatkérő általi összevetése
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással – kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt –, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
2. cikk / 8 Képviselő "helyettesítése"
Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
3. cikk / 8 Idegen nyelvű dokumentumok fordításával kapcsolatos kérdések
Kérdés: Idegen nyelvű dokumentum benyújtásakor kötelező annak magyar nyelvű fordítását is benyújtani? Ha igen, ki fordíthatja le a dokumentumot? Hivatalos fordítóiroda? Mit jelent a hiteles fordítás?
4. cikk / 8 Tanácsi tájékoztató figyelembevétele külföldi erőforrás esetén
Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?
5. cikk / 8 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
6. cikk / 8 Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
7. cikk / 8 Országos Fordító Iroda kötelező igénybevétele
Kérdés: Kiköthető-e kizárólagossággal az Országos Fordító Iroda igénybevétele?
8. cikk / 8 Külföldi ajánlattevő igazolásai
Kérdés: Külföldi ajánlattevő esetén milyen igazolás fogadható el a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában, elegendő-e a cégkivonat? Milyen fordítás szükséges a nyilatkozatokról, milyen az okiratokról (OFI-hitelesített, fordítóiroda, meghatalmazott által fordított)? Magyar nyelvű eljárásban külföldi ajánlattevő nyilatkozhat-e magyar közjegyző előtt tolmács segítségével?
