7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
2. cikk / 7 Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
3. cikk / 7 Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban
Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
4. cikk / 7 Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
5. cikk / 7 Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén
Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
6. cikk / 7 Közbeszerzési eljárás érvényessége
Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
7. cikk / 7 Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
