9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége
Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
2. cikk / 9 Összeférhetetlenség értelmezése
Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
3. cikk / 9 Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata
Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
4. cikk / 9 Összeférhetetlenség a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
5. cikk / 9 Elektronikus közbeszerzés feltételei
Kérdés: Milyen technikai feltételei lesznek a 2010. január 1-jétől bevezetendő elektronikus közbeszerzésnek ajánlatkérői/ajánlattevői szempontból? (Például igazolások, pályázati anyag, árajánlat megküldése, írásvédett változat, aláírás stb.)
6. cikk / 9 Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség
Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
7. cikk / 9 Dokumentumok TAMOP-pályázathoz
Kérdés: Az egyik TAMOP-pályázatnál közbeszerzésre van szükség. Az egyszerűsített eljárás a szolgáltatásnál 8 millió forint értékhatárig lehetséges (tudomásom szerint), viszont sajnos pontosan nem tudom, milyen dokumentumokat kell használni, és meg kell-e hirdetni, vagy elég ha 3 céget megkeresünk, és árajánlatot kérünk (természetesen abból választjuk ki a legjobb árajánlatot)? Szolgáltatást fogunk beszerezni kb. 15 millió forint értékben. Esetleg tudnak-e valahol ehhez letölthető dokumentumokat, amiket az eljárás során használni tudunk?
8. cikk / 9 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
9. cikk / 9 Eljárás rendeletmódosítás után
Kérdés: A Magyar Közlöny idei 7. számában jelent meg a Kormány 10/2005. (I. 19.) Korm. rendelete a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerzőszervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás 4. §-a kiegészíti az eredeti rendelet 7. §-át azzal, hogy "Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósíthatja, ha..." "d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni". Mivel a rendelet I. számú mellékletében, az országosan kiemelt termékek jegyzékében szereplő termékek közül helyben több termékre – például irodai papíráruk stb. – kaptunk pályázat meghirdetése nélkül jelentősen olcsóbb ajánlatot, felmerült ezen cikkekre vonatkozóan a módosított rendelet 7. §-ának d) pontja szerint helyi pályáztatás lebonyolítása. Kérem ezért állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott kormányrendelet szellemében milyen feltételek fennállása esetén valósítható meg az országosan kiemelt termékekre vonatkozó helyi beszerzés?
