Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadott tartalomtól. Az ajánlattevő a szerződéses feltételek ismeretében tette meg ajánlatát, a szerint döntötte el, hogy indul-e a pályázaton, ehhez képest utóbb nem hozható olyan helyzetbe, hogy egy általa nem elfogadott és előzetesen nem ismert feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesítése esetén tekinti azajánlatkérő az adott ajánlattevőt "nem alkalmasnak", azaz alkalmatlannak.Példával élve, egy takarítási pályázatban, ha az a szerződésteljesítéséhez szükséges, elő lehet írni alkalmassági feltételként, hogy üzemiporszívóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy azajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; ha pedigtervpályázati eljárást követően rendelik meg a szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...vagy újabb ajánlattételre hív fel ugyanazoneljárás keretében. A Kbt. 300. §-ának (2) bekezdése értelmében abban azesetben, ha tervpályázati eljárást követően rendelnek meg szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...illetve korlátot állít fel az ajánlat megfelelősége tekintetében,meghatározva ezzel az ajánlatkérő mozgásterét az ilyen pályázat elbírálásavonatkozásában. Ennek megfelelően a többváltozatú (alternatív) ajánlat esetébencsak az olyan változat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.