Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanezen ügyben válik egyértelművé többek között, hogy a földrajzi egység hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A pályázat kérdését külön kezelnénk a fenti jogkérdésektől, hiszen az EU-források elköltése során az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...során a beszerzések felgyorsítása érdekében – amennyiben az adott beszerzési tárgy ezt lehetővé teszi – támogatói döntés (pályázati felhívás, támogatási szerződés) vagy a támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi előírás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...– a KözbeszerzésekTanácsának Hivatalos Lapja" (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő)szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatoshirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e törvényáltal elő­írt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy– a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott,feltéve hogy a fenti két pont – bekezdés – alkalmazásakapcsán az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...február 19.) kifejezetten hasznos akérdés tekintetében. Ebből a tájékoztatóból is szemezgetünk az alábbiakban. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálatiösszegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésének kötelezettségét a jegyzőkönyv készítésénél, abontásnál stb.Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a tervpályázatieljárásoknál a 137/2004. Korm. rendelet tesz említést jogi szakértőről, abírálóbizottság témakörénél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.