"Jogi szakértelem" értelmezése

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásba bevontszemélyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgyaszerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevontszervezet akkor felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"

Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő- a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmelkell rendelkezniük. A jogszabályszöveg értelmében az ajánlatok értékelésébenrészt vevő személyeknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett szerződés teljesítésére. Ennek érdekében a közbeszerzésiszabályok két alkalmassági csoportot állítanak fel: a pénzügyi és gazdaságialkalmassági kritériumok vagy feltételek csoportját; valamint a műszaki ésszakmai alkalmassági kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő- a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmelkell rendelkezniük. Feltehetően tehát a bevont ügyintézőnek szerepe van azeljárásban, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásba bevontszemélyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgyaszerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Azajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felelmeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásba bevontszemélyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgyaszerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Szakmaiság érvényesülése egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőlegszervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési éspénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevontszervezet akkor felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.