Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény napjainkra már igen részletesen tartalmazza az összeszámítási kötelezettség körében érvényesülő elveket, továbbá a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...főszabály, hogy építési beruházást csak építési beruházással kell "egybeszámítani", azaz részekre bontásuk tiltott a Kbt. alábbi, 18. §-ának (2) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott rendelkezés első bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítására irányuló szerződések értékét; – az előző bekezdéstől eltérően mindig a közbeszerzésitörvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződésmegkötésére, amelynek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Építési beruházások becsült értéke és a Kbt.

Kérdés: Összhangban van-e az építési beruházásokra vonatkozó becsült érték szabály és a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések értéke is irány­adó az egybeszámítássorán. Ezt az egyre bonyolultabb meghatározást teszi teljessé a (3) bekezdés"részekre bontási" lehetősége, amelyet szerződésenként alkalmazhat az ajánlatkérő,gyakorlatilag tetszőlegesen megválasztva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ajánlattételi formanyomtatvány értelmezése

Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]
Részlet a válaszából: […] ...beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya akövetkező valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:– az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhezkapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Részlet a válaszából: […] ...az elemek tengelyét ésmegnevezését,– monolitszerkezet esetén a szerkezet vasalási módját ésminőségét, valamint– tartószerkezeti részletét, csomópontját (méretaránylegalább 1:20), azzal, hogy az – azonos alaprajzi és szerkezeti kialakításútartószerkezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatni, és az nem irányulhatmagának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére. Mivel azengedélyezési terv készítése része az építési beruházás előkészítésének, s azelőkészítéshez tartozik a tervdokumentáció készítése is, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.