Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintést személyesen kell megvalósítani, mivel a Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése ezt előírja.Az iratbetekintés időpontjáról történő egyeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...A kiegészítő tájékoztatást az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők kapják meg, míg hiánypótlási felhívást az eljárás során részvételi jelentkezést vagy ajánlatot benyújtók. Az eljárás eredménye vonatkozásában pedig rendkívül pontosan meghatározza a Kbt. azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eljárásfajta tőzsdei beszerzésnél

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...a tőzsdei kereskedelem jellege miatt. Azaz nem alkalmazható ez a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap, amennyiben közvetítőn keresztül jut hozzá az ajánlatkérő az áruhoz.Jogos ugyanakkor a felvetés, hogy a tőzsdei beszerzés esetében milyen formában hívhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;– az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója – 10. § (1) bekezdés a)-d) pontjai.Nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezzük, akkor az 5. § értelmében az ingyenes nyilvántartásból történő ellen­őrzési kötelezettség a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárásokban is fennáll.A kormányrendelet 5. §-a értelmében a 2-4. §-ban foglalt olyan esetekben is, ahol e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő kötelezettsége.A rendelet 9. § (1) bekezdésének e) pontja szerint akivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) a Kbt. hatálya alá tartozóépítmény, esetében – az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakszerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...részleges hiánypótlás – melyre az alábbiakban idézett,Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény utal korlátozotthiánypótlásként – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Budapesti CorvinusEgyetem hiánypótlás-kutatása egyértelműen rávilágít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.