30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Hirdetményi információk csökkenése
Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
2. cikk / 30 Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően
Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
3. cikk / 30 Árlejtéssel kapcsolatos információadás
Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
4. cikk / 30 Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
5. cikk / 30 Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén
Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
6. cikk / 30 Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége
Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
7. cikk / 30 Jövőbeni változások figyelembevétele az ajánlatban
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatba bele kell kalkulálni az esetleges jövőbeni változásokat is a szerződésteljesítés időtartamára is figyelemmel. Hogyan tudjuk ezt megtenni, egyáltalán hogyan értelmezendő ez a kitétel?
8. cikk / 30 Beszerzés lejárt, határozott időre szóló szerződések esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő bizonyos árukat folyamatosan közbeszerzési eljárásban szerez be, mivel az egybeszámított értékük eléri a közbeszerzési értékhatárt. A szerződések határozott időre szólnak. Az előző évben lebonyolított eljárás több rész tekintetében eredménytelenül zárult. A következő eljárás szerződéskötéséig hogyan oldhatjuk meg a beszerzést? Járható-e az az út, hogy az előző, még hatályban lévő szerződés határidejét meghosszabbítjuk, amit jegyzőkönyvben rögzítünk? (A megrendelés mennyisége a meghosszabbított idő alatt beszerzendő mennyiséggel együtt sem lépné túl az eredeti szerződésben meghatározott mennyiséget.)
9. cikk / 30 Szerződéses rendelkezések 2013. január 1-jétől
Kérdés: Tekintettel a Kbt. új szabályaira, ha a szerződés teljesítése második szakaszának megkezdése egy olyan külső körülménytől függ, ami praktikusan egy adott korábbi munkafázis befejezése, belefoglalhatom-e ezt a szerződésbe úgy, hogy később ne kelljen a csúszás miatt szerződést módosítanom? A végső határidő már eredetileg is a szerződés része, de azon belül szerencsés esetben korábban végeznénk.
10. cikk / 30 Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
