Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének a)-c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...síkon marad, néhány gyakorlati tanáccsal ellátva azajánlatkérőket – KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint az ajánlatkérőknek azösszességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempont alkalmazása esetén szemelőtt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni[Kbt. 94. §-ának (1)-(5) bekezdései].Kétszakaszos eljárás első szakaszában a részvételi szakaszlezárására vonatkozóan is hasonló szabályok érvényesek, mint a nyílt eljárásesetében az alábbiak szerint:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Bírálóbizottság kötelező létrehozása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálására. A bírálóbizottságnak írásbeli szakvéleményt kellkészítenie az ajánlatokról, és döntési javaslatot a döntéshozó részére. Abírálóbizottság javaslatának kialakításához a bizottsági tagoknak bírálatilapon kell értékelniük az ajánlatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás,illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján azajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Összegzés indokolása

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
Részlet a válaszából: […] ...abírálati szempontrendszer ismertetését már megtette, azaz az összegezésben – azegyes ajánlati elemek mellett az egyes bírálati részszempontokra adott pontszámokés azok összesítéseként adott összpontszámok ismertetésével – elegendőinformációt adott ahhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Nyilvánosság egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény 96. § (3)bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződésnyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal- a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az írásbeli összegezés.Válaszunk a második kérdésre: az előző kérdésre adottválaszra figyelemmel tehát azok az értékelési részszempontok, illetvealszempontok jelenhetnek meg a tájékoztatásban, amelyek alapján az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben merülnek fel. Az alkalmassági kritériumokat és ezek rendszerét, továbbávizsgálatának szabályait a Kbt. 65-69. §-ai részletezik. Az alkalmasság körébenaz ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy ki, melyik ajánlattevő képes az általamegkötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2
3