46 cikk rendezése:
1. cikk / 46 Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok
Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
2. cikk / 46 Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
3. cikk / 46 Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
4. cikk / 46 Nemleges adóigazolás kiadásának megtagadása
Kérdés: Megtagadhatja-e az adóhatóság a nemleges adóigazolás kiállítását arra hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevővel szemben biztosítási célú büntetőjogi intézkedést alkalmaztak, amellyel meghatározott pénzösszeg erejéig lefoglalták a nyertes ajánlattevő más gazdasági társaságban meglévő üzletrészét?
5. cikk / 46 Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén
Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
6. cikk / 46 Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
7. cikk / 46 Egyesület mint kapacitást biztosító szervezet
Kérdés: Egyesület bevonható-e egy ajánlatadás során mint kapacitást biztosító szervezet? Az egyesület bizonyos tagja adott eljárásban szakértőként kerülne bemutatásra alkalmasság igazolására. Jól értjük, hogy mivel egyesületek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és annak tagjai nem munkaviszonyban állnak az egyesülettel, erre nincs lehetőség?
8. cikk / 46 Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben
Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
9. cikk / 46 Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága
Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
10. cikk / 46 Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén
Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
