Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerinti szabály ebben a vonatkozásban nem korlátozza az iratbetekintést kérő lehetőségeit:"45. § (1) * Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés f) pontja pedig egy értelmezhetetlen hiánypótlás következménye lehet.A Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha-az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] ...maga az átalánydíj. Közbeszerzési szempontból annak van relevanciája, hogy az ajánlattevő árképzése azon alapul, hogy az egyik ajánlati részelemmel egybeépíti a másik részelemet annak érdekében, hogy azáltal jogtalan előnyhöz jusson. Azonban a tiltott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...besorolni az elemeket a Kbt. 141. §-a által lehetővé tett jogalapok közé. Gondolunk itt az alábbiakra, melyek a Kbt. 141. §-ának részletes vizsgálatát igénylik. Például:– a 141. § (2) bekezdés az abban foglalt értékbeli korlátok között lehetővé teszi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó határozat legfontosabb megállapításait az alábbiakban összefoglaljuk."Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a kiadott árazatlan költségvetés »04 Villamos« részében a »Költségtérítések« munkafülön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] ...ha:– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Egyenértékűség vizsgálata referenciatermék iránti igény esetén

Kérdés: Referenciatermék kérése esetében, amennyiben egyenértékűséget vizsgál az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek mihez kell mérnie magát? A többi ajánlattevő termékéhez, vagy a referenciatermékhez, amit az eljárási dokumentumban közöl gyakran az ajánlatkérő mintegy mintaként, avagy a műszaki elvárásokhoz?
Részlet a válaszából: […] ...jóval összetettebb. Az ajánlatkérő ugyanis mind a felhívásban, mind a dokumentációban rögzítette, hogy az árlistában olyan alkatrészeket és karbantartási anyagokat jelölt meg, amelyekkel az eddigi felhasználása alapján kalkulált. Az ajánlatkérő a felhívás V.2) 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
Részlet a válaszából: […] ...gyakorta olyan számítógépet ajánlanak meg, amelyet több gyártó által előállított és forgalmazott konfigurációs elemek, alkatrészek felhasználásával az ajánlattevő szerel össze. Ezeket az összeszerelt gépeket a könnyebb beazonosíthatóság érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
2