Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett okok, melyek miatt az EKR – részben vagy egészében tartósan – nem képes biztosítani a megfelelő eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés keretében teljesítést vár el az ajánlatkérő. A konkrét feladat definiálását követően megkötendő tervezési szerződés részleteit, árát stb. véglegesítik a felek a tárgyalások során, azonban itt már olyan szereplő nem jelenhet meg, aki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) mellett a jogalkotó valóban hatályban tartotta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)-(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az összességében legelőnyösebbajánlatértékelési szempontot alkalmazza, és a szakmai minőség értékelésérealkalmas értékelési részszempontokat érvényesít. A szakmai minőség értékelésérealkalmas értékelési részszempontnak minősül minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz résztajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése esetében elegendő szerződésesfeltételeket közölni, nincs szükség szerződéstervezet készítésére azajánlatkérő részéről.Változnak az egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályokjogszabályi hivatkozásai is, melyeket megfelelően kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrend lehetőséget biztosít a közösségi eljárásrendbőleljárási szabályok "kölcsönvételére". Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet,illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;– a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagybővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítéseazzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...kerüljön sor, amely versenyben a "versenyzők", azaz aközbeszerzési ajánlattevők azonos eséllyel indulnak, és azonos bánásmódbanrészesülnek az ajánlatkérők részéről. Erre tekintettel a közbeszerzésieljárások közül a nyílt eljárás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2